Szerda este 295 darunál tartottam. Akkor éjjel be akartam fejezni, hogy a kerek 300-at beharangozzam. Gondoltam itt megállok egy kicsit, legalább addig, míg 100at föl nem lógatok... De aztán végül is az utolsó 5 darut nem hajtottam meg, mert topográfiát tanulni már nem volt lelkierőm (jóformán elaludtam rajta), úgyhogy gondoltam akkor hajtogatni se hajtogassak. Hát másnapra hagytam. Másnap viszont adott volt egy marketing óra plussz néhány szünet ugye, ami tökéletesen alkalmas hajtogatásra és hát papír is volt nálam.... Szóval nem álltam meg 300-nál. A 320 olyan semmilyennek hangzott, úgyhogy azt sem volt kedvem "világgá kiáltani".
Ma a munkahelyen csináltam egy másfajta darut is (plussz négy hajtás van benne, de ettől egész más hatása van... szokatlan... furcsa még...de azért csináltam belőle még egyet, hogy "legyen párja" :)). Közben a kabátzsebeimben meg a táskám alján találtam pár kósza szárnyast, merthogy mostanában minden cuccomból darvak potyognak. :D
Ma egyébként olvastam is róluk...
Na de nem elkalandozni! Előbb befejezem...
Szóval hazaérve láttam, hogy csak egyet kéne hajtani a 325-höz. De hát az megintcsak olyan semmilyen szám, hát legyen 330. Akkor Meg már inkább 333.
Itt aztán tényleg megálltam.
Mert a 333 az már egy valamire való szám. :)
Szóval jelentem 333 daru kész az 1000-ből... Egész jól haladok, nem?
1 hete
2 megjegyzés:
Édes kis bolondom. :*)
Hihi.
Jelen! :*)
Megjegyzés küldése