Bekopogott a tél

Megint volt egy kis szünet... pedig írni lett volna mit. Mindig van. :) De hát ha az ember lánya nem jut el odáig lendületben, kedvben és időben, hogy le tudjon ülni a gép elé és összehozni egy blogbejegyzést, akkor ez van. :) De azért piszkálja ám a csőrömet, ha nem írok, szóval most itt vagyok. Bár közben vasalok, úgyhogy ez így lassan fog menni... Na mindegy. :D


Bevallom, megadtam magam... A hóesést lelkes vigyorral fogadtam és fejet hajtottam a "közeleg a karácsony" gondolatnak. Voltam olyan szerencsés, hogy kétszer is sétáltam estefelé gyönyörű hóesésben a városban. Éjjel az ablakból néztem a havazást, illetve párszor az iskolából is vágyakozva néztem kifelé. Meggyúrtam az idei első hógolyót, de a csata partner híján elmaradt. Azért, hogy ne maradjon dolgavégezetlenül szegény, egy villanyoszlopot derékon dobtam vele. :D
Most már, hogy megbékéltem a karácsony közelségével, egy-két ajándékot be is szereztem és "just for fun" alapon elkezdtem papírból hópelyheket gyártani. Hogy szoba-dekoráció lesz belőle, vagy ajándék díszítés/kiegészítés, azt még nem tudom, de minden esetre jól el vagyok vele. :)