Nyiff.

Nyüff...
Nyaff? :)
Na jó, most már annyira nem vagyok nyűgös, de csak azért mert hason fekve írogatom ezt a bejegyzést...
Reggel úgy keltem, hogy valami nem stimmelt a torkomban. Főztem teát - reggelire is, meg suliba bevivősre is- bekaptam egy strepstilst és reménykedtem, hogy jobb lesz. A suliban kb a második óráig bírtam, akkor kezdett úrrá lenni rajtam a nyűg... nehéz volt a fejem, zsongott, levertnek, nyűgösnek éreztem magam. Ráadásul a nagy előadóban abszolút nem jár a levegő. Legszivesebben ágyba bújtam volna és szundi estig. De hát nem lehetett. Muszáj volt tartani magam egy darabig - pakoltam a rövidtávú memóriaegységekbe az ázsiai országok elhelyezkedését és fővárosait. :)
A dolgozat előtt közvetlenül eléggé szétesettnek éreztem magam. Aztán egy kis kompenzálós bohóckodással, énekléssel összeszedtem magam, a zh alatt meg ugye a koncentrálás és az agymunka húzott föl ember-szintre. Utána a csajokkal zsizsegtünk a nagy felszabadultságban. Elmentünk a Nyugatihoz az öt emeletes Alexandrába! Még nem is voltam ott ezelőtt... Hú.. hát nem tudom. Mennyország vagy a kísértés tárháza? :D


Mire végigjártuk (csökkentett lelkesedéssel... ketten mentünk és mindkettőnknek volt valami nyűgje, de ház könyvbolondok lévén muszáj volt..), teljesen leamortizálódtam. Fejlógatósan fáradt, nyűglődős, fejfájós...
Remélem holnapra kialszom ezt a nyavaját, mert holnap teljes erőbedobással zsizsegni kell!