Nem jött össze...

Anyáék szabadságon vannak. Én naív, nagy lelkesen azt gondoltam, hogy de jó lesz, ők elmennek a Balatonra, kikapcsolódnak én meg itthon élvezem, hogy egyedül vagyok. Persze tudtam, hogy teljesen nem vagyok egyedül, hiszen a bátyám nem ment el itthonról, de ő meg dolgozik, szóval gondoltam az idő nagy részében "enyém a lakás". Mindenféle nagyratörő terveim voltak, mint például az egész lakás tisztára suvickolása, mosás, teregetés, vasalás meg hasonlók, hogy minden rendben legyen és aztán csak szinten kelljen tartani, hogy mikor Anya hazajön, örülhessen, hogy végre nem egy disznóól várja.
Hát eddig ebből semmi nem sikerült. Kivételesen nem azért, mert egy lusta dög vagyok...
Pénteken még pihenőt adtam magamnak, mondván úgyis csak most mentek el Anyáék, különben is éjszaka mennem kell dolgozni... Hát ez az.
Éjszakás műszak. 22-8:30ig dolgoztam, másnap 10re értem haza, aludtam három órát és jöttem vissza korai délutános műszakra (azaz 14re jöttem be), majd itt poshadtam este tízig, hogy aztán hazamenjek aludni és reggel kilapátolva magam az ágyból, újra bejöjjek dolgozni. Szóval ez a hétvége jóformán másról se szólt, mint munka-szundi-munka-alvás-munka. Az otthoni tevékenységem annyiban kimerült, hogy lezuhanyoztam és megettem 2 kiszáradt kiflit és egy kis maradék tzatzikit.
Most meg áll a bál, eltűnt egy kulcs, panasz, mocsok, őrültek háza.. megyek is. Majd később, ha túlélem a napot....