Versek

Pár napja megint benéztem az antikváriumba és megint két kis könyvecskével jöttem ki. Az egyik egy próza: Szántó Ágnes - Ébredés, a másik szokás szerint verseskötet: Puskás Balázs - Élő szövet.
Elég jó kis versek. Nekem legalábbis nagyon tetszenek... beírok ide párat... ;)

majdnem sima

ragadoznak akiknek ez a dolguk
a tófelszín majdnem sima
öt óra
langyos hajnalba lógatom a kezem

két napja ébren
most már


(mert megérdemlem)

lehet hogy sírtál
nem tudom eldönteni
esetlen vagyok
ha érzelmekről van szó
de már a lehetőség is
egoista vagyok
rögtön azt hiszem miattam
persze ettől még nem kizárt
szomorú vagyok
sok oka lehetne
de nincs
tehetetlen vagyok
kényelmes hazugság
hátradőlhetek

keserű

kávéscsészémbe
leszáll az éj
fekete masszár
hagy reggelre az alján
elpárologsz te is
belőlem
sokáig érzem
hiányod
keserű
min a csésze aljába
ragadt éjszaka


költözünk

széthagyott plüssökön
melegszik a fény

porszűrte színek a polcon

nemrég használt ruháid
rendezetlensége

a lepedő emléke rólad