Sok apró mosoly

Ma mosolygós-nap volt.
Sokáig alvással kezdődött, aztán elkezdtem összepakolni a cuccomat (szerdán repülök Skóciába egy-két napra :) just for fun), vasaltam, kicsit összébb húztam a káoszt a szobámban pár helyen. Elhívtak sétálni a tavaszba, amitől szélesen vigyorgós lettem, de nemet mondtam, mert vasalás közepén voltam, aztán meg be kellett mennem a hostelbe. Délután tettem(-vettem) aztán hostel. Itt nem túl sok "dolog" volt... jobbára csak chateltem, msn-eztem. Egy-két telefon, levél, foglalás megnézegetésén kívül nem nagyon volt mit csinálni. Jött pár vendég, illetve egy-két kérdés-válasz, de jobbára csak rendelkezésre álltam.
Este az egésznapos városnézésből hazaért két szimpatikus fickó (egy spanyol és egy argentín). Az argentín sráccal beszélgettem egy kicsit, míg vacsorát csinált, meg segítettem megtalálni dolgokat a konyhában. Aztán kedvesen meginvitált, hogy egyek velük (nnnnaná, hogy elfogadtam! :) ) Szóval megvacsoráztattak (sonkás-gombás-tejszínes tészta), aztán befutott az éjszakás illetve még egy kolléga. Velük beszélgettem, problémamegoldottam, de inkább csak a szakdogáját leadni kész munkatársammal csacsogtam, míg a váltás srác az egyik vendéggel beszélgetett csábos-kisfiús mosollyal. :)))
Műszakom vége után fél órával eljöttem. Megnéztem, hogy áll a cserélhető ajándék projekt. Nem volt lelkesítő, de legalább valaki biztos vigyorgott. :)
Aztán lementem a Kálvinon a metróhoz - fejemben körbekörbe szólt az Accidentally in love (még kicsit énekeltem is, mert senki nem volt az aluljáróban)...
7 perc múlva jött a metró - a vezető lelkesen vigyorogva integetett. Visszavigyorogtam, biccentettem. Megállt a metró, látom kiszáll a vezető, int, hogy menjek, szálljak be hozzá. :D Jóóóó! :D
Előre siettem, beültem. Bemutatkoztunk. Innentől vigyorogtam mint a vadalma. Beszélgettünk. Először azt hittem, hogy ő is már "ismer" de aztán végülis úgy jött le, hogy nem. (Nem volt ismerős az arca, de hát gondoltam biztos szita agyam van.) Szegény... mikor néhány megálló után megkérdezte, hogy na és hogy tetszik innen a metró és mondtam neki, hogy hát már voltam meglepődött, kicsit lelombozódott. Mondta, hogy remélte, hogy valami újat mutat. Mosolyogtam és mondtam neki, hogy semmi gond, még dobogós. :D Bár már 3x ültem a fülkében, de ő a harmadik vezető, aki beinvitál. Vicces volt. :)
Elmentem vele a Kökiig, onnan ő is ment haza, én is... ő vissza metróval, én sétáltam. "Ha legközelebb látsz, integess!" Meglesz! ;)
Még szélesebben vigyorogva, énekelve sétáltam haza.
Újabb metróvezető a listán! Hihi :D