2010. március 28., vasárnap

Tedd és vedd!

Pénteken délután hazafelé menet úgy gondoltam nem sietek a metróhoz, hanem inkább sétálok egy-két megállót, ha már ilyen szép tavasz van. Így hát nem a Ferenciek teréhez indultam, hanem a szokásostól eltérően az utcán lefelé a másik irányba.

Zenét hallgattam, ráérősen, mosolyogva, nézelődve csámborogtam, míg egyszercsak elhaladtam valami mellett, ami a látószögem szélén átsuhanva felkeltette az érdeklődésemet. Fejmagasságban valami emléktábla szerűséget véltem megpillantani a mellettem lévő épület téglafalán és kíváncsi lettem, kire kell itt emlékezni. Tettem két lépést hátra és a falfelületre irányítottam figyelmem.

Nem emléktábla volt, hanem egy nagyonnagyon felvigyorító "közösségi játék". Legalábbis nekem. A falban egy helyen két tégla által képezett kis placc és az amögötti rész le volt fújva aranyszínű festékspray-vel. Az aranyozott kis "polcon" egy nagyon helyes kerámia dobozka volt, az alatta lévő téglán pedig a felirat: Cserélhető ajándék,Tedd és vedd!
Hát én teljesen bezsongtam. Hasonló kreatívkodásokat anno Szegeden láttam, de egyik se volt ilyen, embereket bevonó. Kíváncsian belenéztem a dobozkába, hogy vajon van-e benne valami, azt kéne-e kicserélni, vagy a dobozt magát. A dobozban egy 1 Ft-os volt. Teljesen beleszerettem a dologba és bár nagyon örömest hazavittem volna a kerámiadobozt, nem volt nálam semmi, amit a helyébe tehettem volna, így úgy döntöttem nem nyúlok hozzá. Viszont mivel nagyon tetszett a kezdeményezés, ezért nem tudtam úgy eljönni, hogy valamit ne tegyek hozzá. Feltúrtam a táskámat és egy színes papírkából hajtogattam egy papírdarut, amit aztán betettem az 1 Ft-os mellé. Vigyorogva jöttem el.

Elhatároztam, hogy nyomon követem a játék sorsát, kíváncsi vagyok beszállnak-e mások is.
Ma arrafele jöttem be a hostelbe, mert egyszerűen muszáj volt megnéznem mi a helyzet. És egy kicsit reménykedtem, hogy valami érdekesség lesz ott. Hát nem volt. Valaki vett, de nem tett... Nem baj, én azért készültem és annak reményében, hogy valami aranyos kincset egyszer én is elhozok onnan, odatettem egy kontúrfestékkel kicsit megciráldázott pirosas üveg-"bödönkét", amit még karácsony környékén vettem egy virágboltban. Mivel végülis nem ajándékoztam oda senkinek és csak kallódik a szobámban, úgy döntöttem, hogy akár lesz ott valami, akár nem, én ezzel beszállok a játékba.
Remélem más is lesz olyan lelkes mint én. :)

A telefonomon van róla fotó, majd később felteszem. ;)

1 megjegyzés:

Lily írta...

Nagyon tetszik ez a kezdeményezés, remélem tesznek is, nem csak vesznek! Szeretlek, Kicsirigó!