Szolnok - első felvonás - út oda

Mily meglepő, megint Paddy and the Rats koncert lesz a középpontban. Mostanában ha történik velem valami, amit aztán le is írok, majdnem mindig kapcsolatban van velük. Pedig máson is kattog az agyam azért, de valahogy azokkal ritkán jutok el odáig, hogy leírogassam, pedig néha még meg is fogalmazgatom magamban, mit írnék. Na mindegy. Most előre gondolkodtam... a vonaton oda meg visszafelé leírogattam, hogy mi van velem pillanatnyilag, szóval előgyártott bejegyzéseim vannak, amit csak be kell gépelnem.
Dőlt betűvel szedve beírom ezeket, aztán mellé, ami még most jön hozzá majd.


2009. 05. 19. 18:30 Vonat, Kőbánya-Kispestről
-------------------------------------------------------
Most szálltam fel a Délibáb IC-re, amivel Szolnok felé vettem az irányt. Ez is egy olyan város, ahol nem jártam még. Az ismeretlen városba való utazást kezdem egészen megszokni. Egyre kevesebbet "készülök rá". Bár most is megpróbáltam térképet nyomtatni magamnak, befürödtem vele. (Ezt végülis, bár kétszer elővettem és próbáltam megtalálni magam, de nem jártam sok sikerrel így egyáltalán nem használtam) A munkahelyi nyomtató nagyon vacakul dobta ki, szóval kissé nehéz lesz kiigazodni rajta (nem lehetett), de majd kitalálok valamit. Szerencsére megkaptam Vince (a basszusgitáros) telefonszámát, szóval megfelelő hosszúságú tévelygés után lesz egy segítőkész ember, aki majd megmondja merre menjek - remélem.
Egyébként széles jókedvem van nem csak azért, mert Paddy&theRatskoncertre megyek (mellesleg megjegyzem, most először teljesen egyedül), meg mert van saját tervezésű pólóm (ami egyébként nagyon tetszett a srácoknak), hanem mert a vonatállomásra jövet beszéltem apával és a "volt" feleségével (továbbiakban Mosti). Mostival lehet, hogy találkozunk a hétvégén - jó lenne. Már rég szeretnék beszélgetni vele kicsit. Mostanában még telefonbeszélgetésre sem tudtam elcsípni, nemhogy találkozzunk is. Na de most majd talán (hűűha, közben most értünk be egy nagy felhő alá... lehet, hogy nagy elázás lesz ebből Szolnokon).
A másik fontos tényező, ami miatt vigyorgok, mint a tejbetök, az Apa. Mosolygós hangja volt, azt mondta, hogy a Margitszigeten van és épp most keringőzött egyet, mert olyan zene volt a szökőkútnál. Azt mondta, majd mesél "úgyis sejted a dolgokat".
Ha ezt nem mondta volna a végére, el se kezdek kombinálni, pedighááát...
Most kirakósozok a fejemben. :) Az elmúlt időszakban sokat volt sétálni, egyszer kávézóba is ment, most meg bejött Pestre, a Margitszigeten bóklászik, mi több, keringőzik. *Kíváncsi mosoly* - kivel??? :) Na majd szombaton megyek hozzá és jól kifaggatom.

Közben beértünk rendesen a felhő alá. Szakad.
Lehet, mondanom sem kell - nincs nálam esernyő, ez nem nagy hír. Ami viszont kicsit elbizonytalanító, hogy farmerkabátom, sapkám sincs. Egy szál póló, alatta +1 top. Jó lesz. Remélem meleg eső, mert akkor vigyorogva fogok csavarogni - bár nem kéne teljesen csatakosra elázni... Mindenesetre a "körbejárom a várost a koncertkezdésig" programterv kicsit meginogni látszik. De akkor mihez kezdekmagammal a fennmaradó 3 órában? Na majd meglátjuk... (Nem esett végilis. Vagyis akkor kezdette le szemerkélni, mikor megtaláltam a helyet. :) Kb 1 órát bóklásztam előtte a városban)
Fázik a karom - hülye légkondi! Most hirtelen ennyit rólam, ha unatkozok, majd még írogatok. :)