2009. március 6., péntek

Egy kis nyiff és nyaff...

Ma végre nem kellett felkelni...
Se munkába nem reggel kellett mennem, se iskola miatt nem volt ébresztő és más egyéb beígért találka miatt sem kellett meghatározott időben kikelnem az ágyból. E luxus tudatában este forgott a fejemben, hogy megint kihúzom kicsit az éjszakát és mondjuk sokáig olvasok vagy nézek filmet, de aztán lemondtam róla. Kilenctől tízig verseket olvasgattam, aztán elnyúltam az ágyban és indult a szundibusz. Az alhatok, ameddig akarok dolognak viszont valami mégiscsak keresztbe tett. A bőröm. Megint teljesen gyulladt-száraz-viszketős az egész nyakam, arcom, karom stb. Ennek megfelelően 2-4 óránként "ébresztett". 10kor lefeküdtem, éjjel kettőkor, hajnal négykor és reggel 7:30kor ébren találtam magam. Szolgaian lenyúltam az ágyam mellé odakészített kenőcsös tégelyekhez, gondosan végigkentem az arcom, szemhéjaim, nyakam, kezem és a könyökhajlatokat, majd fordultam egyet és aludtam tovább. Ugyan sikerült fél tízig lustálkodni az ágyban, ami nagyon jól esett, de azért a második kenegetésnél már nagyon elegem volt a dologból. Persze még mindig jobb, ha éjjel megszólal és riasztó és lekezelem a dolgot, mint ha reggel úgy ébrednék, hogy fölrepedezik a szemhéjamnál a bőr, ahogy rápislogok a reggelre...

1 megjegyzés:

Lily írta...

És ügyesen enm is vakartad álmodban véresre... szerintem fejlődés. Csak pozitívan kicsicica.