augusztus 20

2008.aug. 24. 22:15

Most épp a nagyiméknál vagyok. Ők már alszanak, én meg szokás szerint, mint éjjeli bagoly, még szöszmötölgetek. Itt ugyan nincs internet, de a laptopomat lehoztam, úgyhogy úgy gondoltam, megírom előre a kis blogbejegyzéseimet, aztán majd ha hazaérek, feltöltöm. :)

Szóval... kezdjük a "csakazértis-bulinál". Jó volt. Négyen voltunk két barátnőmmel és a bátyámmal. Rágycsáltunk, társasoztunk, sokat nevettünk, néztük a tv-ben a tüzijátékot, a lányokkal koccintottunk egy-egy jagerrel és ezekkel nagyjából el is telt az este. A bátyám éjfél körül elvonult, hiszen másnap mennie kellett dolgozni, de mi a lányokkal még folytattuk a játékot, ők csak fél 1 körül indultak haza. Kikísértem őket, megvártam velük az éjszakai buszt és bár tudtam, hogy másnap reggel hamar föl kell majd kelnem, nekiálltam a romeltakarításnak. Muszáj volt, hiszen ismerem az én egyetlen drága testvéremet. Az is luxus, ha maga után elpakol, nem még hogy szívességből utánam. :) Szóval összepakoltam, amit kellet, aztán beállítottam két ébresztőt, hogy reggel biztosan fölkeljek, legyen időm összepakolni és lehetőség szerint a vonatomat is elérjem. :)

Csakazértis :)

Tegnap éjjel kettőig msn-eztem úgy, hogy ma reggel a változatosság kedvéért persze mentem dolgozni. :) Szóval nem mondhatnám, hogy friss voltam ér kipihent, de szerencsére elég lightos napom volt, úgyhogy nem volt semmi gond. Csakhogy az alváshiány és az egész napos semmitnemcsinálok csak teszek veszek és aktívan rendelkezésre állok, összességében egy elég nyomott, lassú, semmilyen állapotot idézett elő.
Reggel még lelkesen próbáltam szervezni valami esti programot, mert szabadon hagytam a délutánom, estém, hogy biztos megyünk a haverokkal valahová zsizsegni, tüzijátékot nézni meg ilyenek. Hát egy frászt. Bárkit hívtam, csak habogás, tétovázás, határozatlankodás... Eléggé lelombozott, hogy őszinte legyek. De aztán a csalódottságomon felülkerekedett a fáradtságom. Hazajöttem, bevetődtem az ágyba ölemben a laptopommal és tespedtem. Ezt kb fél óráig bírtam, mikor is kimentem eltakarítani a bátyám által a konyhában hagyott romokat. Közben kitaláltam, hogy ha fáradt, beteg, nyűgös, hisztis, kinek-mi a baja, akkor ha nem is megyünk be a városba, azért összeülhetnénk.
Úgy néz ki, valami összejön... társasozós, kártyázós, beszélgetős, bolondozós programra hívtam át az embereket. Úgy néz ki, négyen leszünk, talán öten és esetleg hatan. De négy biztos. Nem egy óriás létszám, de jobb, mintha a bátyámmal ketten lennénk itthon és mindketten csak a szobánkba zárkózva nem csinálnánk semmit. Remélem jól fog elsülni ez a csakazértisparty. :)
A hűtő totál üres.. alig egy-két rágcsát tudok összeszedni szerintem, meg csak valami kis innivaló van itthon, de szóltam a csajoknak, szóval úgy készülnek... ha tudnak, majd hoznak valamit. Ha nem, az se gond, csak magukat hozzák. :)
Na most megyek, mert közben már megy az István, a király az m1-en és hát azt muszáj néznem, míg megjönnek. :)