Rövid nyavajgás és egy kis semmit mondás

Már megint csendben vagyok, pedig történt egy csomó dolog, amiről hosszan tudnék mesélni. Ez meglátszik azon is, hogy a nagyimnak írt levelem 13. oldalát kezdtem....
Valahogy soha nem tudom rávenni magam (na jó, nem soha, hiszen akkor most sem írnék), hogy blogoljak... Mindig úgy érzem, hogy le kéne írni azt a sok hűűűdejó dolgot, ami mostanában volt, vagy nyavajogni vagy valami, mikor épp hol tartok. :) Csakhogy mindig ott van a felhalmozott mesélnivaló, amit leakarok írni, így aztán sose lesz belőle semmi. Szóval most úgy döntöttem, hogy csak leírom, (megint címszavakban) mi-minden történt, mikről tudnék hosszabban-rövidebben mesélni, aztán ezzel fel is mentem magam a kényszer alól. Ha valami érdekel bárkit részletesebben, nyaggassatok a kommentben, hogy írjak róla... úgy talán megerőltetem magam, ha tudom, hogy valakit érdekel. :))))
Január 24-óta van a most számított elmaradássorozat:
Szülinapi ebédelés; gyönyörű és isteni torta; rettenetesen kezdődő, aztán felívelő buli; családi gabaly; Medve újra feltűnik a színen; beszélgetős délután egy volt osztálytárssal; színház Papával - János vitéz; hógolyócsata-rekordkísérlet a Városligetben, Paddy & the Rats koncert, munkamunkamunka; beszélgetős-activitizős szülinapozás az egyik barátnőmnél; palacsintasütögetés és sörözés a munkahelyen; újra beindult a suli - rosszabb, még rosszabb és egész jó órák; egész-este-táncolós szülinapi buli két másik volt osztálytársamat ünnepelve; filmnézés; levélírás... ilyenek. És persze megannyi apró öröm és kisebb-nagyobb csalódás, bolondozás, óhaj, sóhaj, ó jaj. :)

Mára ennyi voltam... megyek dolgozni. :)