Szemétdomb

Most éppen itt ücsörgök a földön, alattam párna, padló, lábam az ágyon, hátam a komódnak döntve, körülöttem pár négyzetméternyi privát szemétdombom. Szenvedek.
Holnap vendéglátás és szállodamenedzsment vizsga. Szóbeli. fúúúj.... nem nagyon tudok semmit és nem is érdekel. Ez utóbbi nagyobb gond. Na de majd éjjel tanulok remélem. Hátha...
Anyáék most indultak le a Balatonra.... Bátyám még nincs itthon, de majd ha megjön nem sokkal utána el is megy elvileg - pénteken mindig a Papánál alszik. Akkor enyém lesz a lakás - jeeej!
Rendet kéne rakni, takarítani, kidobálni egy csomó szarságot. Már nagyon elegem van a szobámból. De nem most kéne ennek nekiállni, így vizsga előtt, jóformán semmit nem tudva... de aztán meg nem fogok... Mondjuk vasárnapra elvileg áthívom Nyüzsit, hogy meghúzzam a fülét -még ki kéne neki találni valami fincsi tortát- akkorra legalább látszatra össze kéne pakolni.
A ruhásszekrényemből is ki kéne mindent pakolni, leselejtezni aztán visszapakolni, ami marad. Az egy egész délutános program és már hónapok óta húzom. Ott kezdődött a káosz... ami most a szobám minden szegletén terpeszkedik. Borzasztó.... De most legalább kidobtam egy adag szemetet - apró haladás, de sok kicsi sokra megy alapon ennek is örülünk... vagy legalábbis úgy csinálunk, mintha...